Amikor akkumulátorokról beszélünk, a wattóra (Wh) adja meg az összes információt arról, mennyi energiát tárolnak valójában. Ezt a számot úgy kapjuk meg, hogy a feszültséget (V) megszorozzuk az amperórával (Ah). Sem a V, sem az Ah nem ad teljes képet egyedül. Például egy 48 V-os, 20 Ah-s akkumulátor 960 Wh-t eredményez, míg egy 60 V-os, 12 Ah-s akkupack csupán 720 Wh-t. Bár a második akkumulátor magasabb feszültségű, az első általában hosszabb ideig tart a gyakorlati használat során. Miért? Mert a Wh figyelembe veszi mind a rendelkezésre álló teljesítményt, mind azt, hogy mennyi ideig tart. Ezek ugyanis azok a tényezők, amelyek ténylegesen számítanak, ha egész nap városban közlekedünk. Sok cég szereti kiemelni külön-külön csak a feszültséget vagy a kapacitást, így termékeik jobbnak tűnnek, mint amilyenek valójában. Ezért ne feledje: ha pontos összehasonlítást szeretne különböző akkumulátormodellek között, mindig ellenőrizze a Wh-értékeket.
A tényleges akkumulátor-kapacitás kiszámításához szorozzuk meg a névleges feszültséget a megadott amperórával, hogy először meghatározzuk a névleges wattórát. Ne felejtsük el azonban levonni körülbelül 10–15 százalékot, mivel a valós körülmények nem tökéletesek. A BMS hatásfoktalansága, a hőmérséklet-szabályozás igénye és az belső ellenállás is csökkentik ezt az értéket. Vegyük példaként a prémium litium-ion cellákat – olyan modellek, mint az LG M50LT vagy a Samsung 40T általában még 500 teljes töltési ciklus után is kb. 95 százalékát tartják meg az eredeti kapacitásnak. Ez szemben áll az olcsóbb, általános típusú cellákkal, amelyek ugyanebben az időszakban gyakran csak kb. 80 százalék kapacitásra csökkennek. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb minőségű akkumulátoroknál a használható energia sokkal gyorsabban csökken, amire minden komoly felhasználónak figyelnie kell vásárláskor.
| Gyártói adat | Névleges Wh | Valósághoz közelebb álló Wh (12 százalékos veszteség után) |
|---|---|---|
| 52 V × 15 Ah | 780 Wh | 686 Wh |
| 60 V × 10 Ah | 600 Wh | 528 Wh |
Amikor megbízható távvezetésről van szó, akkor még nem tökéletes körülmények mellett is kb. 60 kilométert tehetünk meg egyetlen töltéssel – például mérsékelt lejtőkön, kb. 70 kilogrammos vezetővel és kb. 25 fokos hőmérsékleten. A legtöbb szakértő legalább 500 wattórás akkumulátort javasol, ha lehetséges. Ha az akkumulátor kapacitása 400 Wh alá csökken, az emberek gyakran sokkal hamarabb kénytelenek újratölteni, mint amire számítanak – néha kevesebb mint 50 km-t tesznek meg töltésenként, ami komolyan zavarja bármely utazás ritmusát. A Mobility Institute tavaly érdekes kutatási eredményeket is közzétett: megállapították, hogy a normális vezetőtömeghez képest mindössze 20 kilogramm plusztömeg kb. 8 százalékkal csökkenti az akkumulátor élettartamát. Ez jól magyarázza, miért fontosabb a wattóra-értékekben bizonyos tartalékot hagyni, mint amit bármely látványos műszaki adatlapon állítanak.
A hirdetett hatótávolság-értékek szabványos laboratóriumi tesztek alapján készülnek, például Európában az UN-ECE R136 vagy az USA-ban az EPA négy ciklusos módszere. Ezek a tesztek olyan feltételeket teremtenek, amelyeket csak túlzottan kedvezőként lehet leírni. Gondoljunk csak bele: teljesen sík terep, 68 kilogrammos vezető, állandó sebesség 15–20 kilométer per óra között, miközben a hőmérséklet kellemes 20 fokot tesz ki, és egyáltalán nincs szél ellenállás. Ezen mesterséges körülmények között a gyártók lényegesen jobb eredményeket érnek el, mint amit a legtöbb ember valójában az úton tapasztal. A valós körülmények között végzett tesztek azt mutatják, hogy ezek az értékek akár 30–50 százalékkal is túlzottak lehetnek. Így ha egy gyártó azt állítja, hogy robogójának 100 kilométeres a hatótávolsága, a vezetőknek realisztikusan 50–70 kilométer közötti távolságra számíthatnak, amint eltérő sebességeken kezdenek haladni, csomagokat szállítanak, vagy dombokkal és völgyökkel tarkított útvonalon közlekednek. Ez a különbség komoly problémákat okoz mindenkinek, aki hosszabb, több megállóval tarkított utazásokat tervez.
A mezőbeli tesztek az EMOVE Cruiser modellnél, amely nagy, 1120 Wh-os akkumulátorral rendelkezik, azt mutatják, hogy jelentős eltérés van a gyártók által ígért és a valós körülmények között elérhető teljesítmény között. Amikor egy kb. 82 kg tömegű személy 8 kg sátorfelszereléssel indul útnak, a környezeti hőmérséklet kb. 15 °C, továbbá kellemetlen szembeszéllel kell szembenéznie, és naponta összesen kb. 150 méteres emelkedőt kell megtennie, a robogó csak 78 kilométert tesz meg újratöltés előtt. Ez lényegesen kevesebb, mint a hirdetett 120 km-es hatótávolság. A számok azonban fontos tanulságot nyújtanak: a hosszú távú túrák tervezésekor mindig számítani kell a tartalék távolságra. Jó irányelvnek tűnik, hogy a feltételezett útvonalhoz legalább 25%-kal több távolságot számítunk be a töltőállomások eléréséhez szükséges útvonaltervezés során.
A hegyre felfelé haladás komoly terhet jelent az akkumulátor hatótávjára, amit gyakorlatilag lehetetlen elkerülni. A laboratóriumi és a valós úti tesztek mind azt mutatják, hogy kb. 12%-kal csökken a hatótáv minden 100 méteres emelkedésnél, mert a motorok nagyobb teljesítményt igényelnek, miközben a visszatápláló fékezés hegyfeljebb haladáskor lényegesen kevésbé hatékony. Amikor valaki ténylegesen hegyvidéken próbálja használni a járművet, ezek a veszteségek gyorsan összeadódnak. Próbáljon meg egyenesen 500 métert emelkedni, és hirtelen az induláskor bőségesnek tűnő töltöttség már sokkal kevesebbnek érződik. Sok vezető ezt a leckét keményen tanulta meg: a GPS szerint még elegendő töltésük volt, de végül az utolsó néhány kilométert gyalog kellett megtenniük, nem pedig kerékpárral.
Négy egymástól függő változó csökkenti jelentősen a valós világban elérhető hatótávot:
Ha ezek együttesen jelentkeznek – például egy 100 kg-os szerelő 5 °C-os időjárásban, alulfújt gumikkal emelkedő úton halad – a teljes hatótávolság-veszteség meghaladhatja a 70%-ot a laboratóriumi adatokhoz képest.
Az eco-módra váltás segít csökkenteni a hirtelen teljesítménynyelődéseket, és simább gyorsulást biztosít, ami valójában körülbelül 25%-kal növeli a hatótávolságot a sport üzemmódhoz képest. Azok számára, akik még többet szeretnének kihozni az akkumulátorukból, érdemes ezt a módszert olyan térképalkalmazásokkal kombinálni, amelyek részletes terepadatokat is megjelenítenek – például a Komoot vagy az OsmAnd kontúrtérképekkel. Ez jelentősen csökkentheti a felfelé vezető útszakaszokon végzett munkát hosszú távon. Ne felejtsük el a keréknyomást is rendszeresen ellenőrizni: a javasolt érték 35–45 psi között mozog, attól függően, hogy milyen terhelés alatt áll a jármű, illetve milyen speciális követelmények vonatkoznak a gumiabroncsokra. A megfelelő keréknyomás fenntartása egy egyszerű, de hatékony lépés, amely körülbelül 10–20%-kal csökkentheti az gördülési ellenállás miatt pazarlott energiát. A legjobb része? Ezekhez a tippekhez semmilyen drága alkatrészre vagy módosításra nincs szükség.
Amikor robogót választ, olyat keressen, amely valós körülmények között legalább 25%-kal tovább tud menni, mint a leghosszabb útszakasza – nem csupán az dobozon feltüntetett érték alapján. Ellenőrizze, hogy legfeljebb négy óra alatt teljesen fel tudja-e tölteni gyors töltővel, amely a készülékhez tartozik (például 2 amper vagy több szokásos feszültségnél jól működik). Olyan modelleket válasszon, amelyek legalább 120 kilogrammos összsúlyt bírnak el. A ilyen teherbírásra épített robogók jobb motorral és erősebb vázzal rendelkeznek, így hosszabb ideig simán futnak, hűvösebbek maradnak a közlekedés során, és a visszatöltő fékek megbízhatóan működnek akkor is, ha felszereléssel vagy bevásárlószatyrokkal van megrakva. Ezeket az ajánlásokat úton végzett tényleges tesztek alapján fogalmaztuk meg, nem csupán papíron szereplő számokból, amelyek nem tükrözik a teljes képet.
Mi a különbség a wattórában, a feszültségben és az amperórában?
A wattóra (Wh) a telepben tárolt teljes energiamennyiséget méri, amelyet a feszültség (V) és az amperóra (Ah) szorzata ad meg.
Miért lehet eltérő a valós világbeli akkumulátor-teljesítmény a hirdetett értékektől?
A hirdetések laboratóriumi tesztek alapján készülnek ideális körülmények között, gyakran 30–50%-kal túlzva a hatótávolságot. A valós világbeli tényezők – például a sebesség, a tömeg és a terep – befolyásolják a teljesítményt.
Mik befolyásolják az elektromos moped-scooter hatótávolságát?
A hatótávolságra hatással van a terepmagasság-változás, a sebesség, a vezető tömege, a hőmérséklet és a keréknyomás.
Hogyan lehet optimalizálni az elektromos scooter hatótávolságát?
A hatótávolság optimalizálása eco-mód beállítását, terepmagasságot figyelembe vevő útvonaltervezést és az ideális keréknyomás fenntartását foglalja magában.